vásárlás

ma megint a biciklimről lesz szó.

néhány napja észrevettem, hogy a hátsó külső gumin valahogy szálak szakadtak fel, ami a biciklikről való tudásom alapján egészen lehetetlennek látszott (nem, igazából az látszott lehetetlennek, hogy így néz ki a hátsó kerék, én meg megyek vele), úgyhogy ma felkerestem a lehető legközelebbi szervizt. ott elképesztően jó fejek voltak, például nemcsak azt mondták, amit már sokan mások is, hogy "te jó ég, ez szingós", hanem azt is, hogy ez mit jelent a bicikli számára, meg hogy mit jelent az én számomra. a bicikli szempontjából a szingó gumi azt jelenti, hogy nem lehet olyan egyszerűen leszedni meg feltenni, mint a rendes biciklik rendes gumijait, hanem a külső össze van varrva a belsővel, az meg rá van ragasztva a kerékre. tehát csak úgy zusammen lehet cserélni, külsőt-belsőt együtt. az én szempontomból azt jelenti, hogy nem tudtak olyan szervizt mondani, ahol hajlandók nekem szingót cserélni, de ha mégis találok, akkor szereléssel együtt nem úszom meg tízezer alatt, mert a ragasztás elképesztően pepecs munka, és a kifejezetten versenykerékpárokra specializálódott fanatikusokon kívül senki sem vállalja. de például szívesen kicserélik nekem mindkét kereket, hosszú távon jobban járok. (de azt is mondták, hogy ez egy elképesztően jó minőségű gumi, ellavírozgathatok vele, amíg elkezdik utalni az ösztöndíjat.)

a tanulság lehet, hogy az volna, hogy az ember, ha nem ért hozzá, ne vegyen negyven évesnél idősebb versenykerékpárt. de hát ha egyszer Mona olyan szép, kicsi és könnyű?