egy csomó mindenről szeretnék írni, na nem mintha történne velem bármi is, csak benyomások, mint mindig, de sajnos realizáltam, hogy egy hét van a nyelvvizsgáig, és most már nem biztos, hogy elég az "olvasgatok, filmeket nézegetek és review-kat írogatok az angol blogomra róluk", úgyhogy ollé, hajrá stb. viszont már nem a kávé tart életben, szedjetek ti is Magne B6-ot meg Béres Activált kávé helyett, a vegetáriánus barátaim különösen, és mivel nálam mostantól mindig lesz, majd adok. reklám helye.
Sokáig azt hittem, hogy minden család ilyen: sok időt töltenek egymással, de nem beszélgetnek. A mai napig, felnőtt testvéreim is napokat eltöltenek apával, és én is *állandóan* itt vagyok, amikor éppen Magyarországon. A mi családunkban alig tudunk egymásról _bármit_, de együtt: - járunk koncertre, színházba, kiállításra - biciklizünk - evezünk - kirándulunk - sütögetünk a kertben - pingpongozunk - és iszonyúan sokat JÁTSZUNK (kártya, társas, de egy félórás útra is előkerül a szókereső) Most már értem, hogy V miért mondta, miután már elköltözött és "hazajárt", hogy fárasztó, hogy én mindig csinálni akarok valamit. Csak üljünk egy kicsit és nézzünk meg egy filmet, beszélgessünk. Én régóta tudom magamról, hogy szükségem van a strukturált időre. Örökölt vagy tanult? Ki tudja.
Megjegyzések