ma takarítottam, találtam hat narancssárga pingponglabdát, egy gumilabdát és további két csörgős cicajátéklabdát. természetesen mindet ugyanott. következtetés nincs, de szeretném, ha elkezdődne végre ez a félév, mert így egész nap csak az álomegyetem honlapját böngészem, meg rémüldözök, hogy hogy nem fognak felvenni, ahelyett, hogy elkezdenék végre a nyelvvizsgáimra készülni. következtetés még mindig nincs.
Sokáig azt hittem, hogy minden család ilyen: sok időt töltenek egymással, de nem beszélgetnek. A mai napig, felnőtt testvéreim is napokat eltöltenek apával, és én is *állandóan* itt vagyok, amikor éppen Magyarországon. A mi családunkban alig tudunk egymásról _bármit_, de együtt: - járunk koncertre, színházba, kiállításra - biciklizünk - evezünk - kirándulunk - sütögetünk a kertben - pingpongozunk - és iszonyúan sokat JÁTSZUNK (kártya, társas, de egy félórás útra is előkerül a szókereső) Most már értem, hogy V miért mondta, miután már elköltözött és "hazajárt", hogy fárasztó, hogy én mindig csinálni akarok valamit. Csak üljünk egy kicsit és nézzünk meg egy filmet, beszélgessünk. Én régóta tudom magamról, hogy szükségem van a strukturált időre. Örökölt vagy tanult? Ki tudja.
Megjegyzések